Pontosan ez az. Ezt a zen�t v�rtam, a bor�t� �s a lemezc�m szemrev�telez�se ut�n. Vagyis term�szetesen Rock’n’ rollt! N�gy-negyedeket, sok git�rt, v�ltott sz�l�kat, k�rusokat �s persze vag�ny sz�vegeket. Nincs vil�gmegv�lt�s, csak j� �rz�kkel meg�rt dalok; a Junkies hozta, amit a mûfaj kedvelõi v�rhatnak.

Szinte valamennyi n�ta Barbar� Attila git�ros �s Csord�s Tibor �nekes munk�ja, kettej�k k�z�l is ink�bb Tibor volt akt�vabb. Aki azonban a party-feeling t�lteng�s�t v�rja ettõl a lemeztõl, az csal�dni fog, mivel ezek a dalok enn�l kem�nyk�t�sûbbek. Szorult bel�j�k n�mi metal-nosztalgia is, ami sz�momra kifejezetten szimpatikusnak bizonyult. �m pont ez�rt nem �rtott volna n�mileg bivalyos�tani a hangz�st, mert ez a t�pus� zene ilyen testetlen dobbal �s �vatoskod� git�rokkal igaz�b�l meg se tud sz�lalni.

Sz�lsõs�ges �rzelmek k�z� tasz�tottak viszont a sz�vegek, k�l�n�sen ami a M�g n�zt�l engem �s az Alkohol c. n�t�kat illeti. Am�g az elõbbi egy j�l eltal�lt, remek�l megfogalmazott modern t�ma, addig az ut�bbi egy k�l�nben kitûnõ, felszabadult l�rikus dalt tesz nevets�gess� oda nem illõ, hat�svad�sz, kev�ss� tr�f�s soraival az alkoholt �ltetve. �rtem �n, hogy az elsõ sorok k�t�rtelmûs�ge komoly fesz�lts�get hordoz mag�ban, �m �pp ez�rt komoly a csal�d�s is, mikor ker�l, hogy az eg�szet holmi alkohol ihlette. Nem tudom, kin�l j�n be ez a po�n; persze az is k�rd�s, hogy kinek sz�nta a lemez�t a banda. Szerencs�re a B oldal v�g�n feledtetik mindezt egy igazi rockballad�val (Good Bye).

Mindent �sszevetve a Junkies nem okozott csal�d�st; lend�letes, �zes anyagukat sz�vesen aj�nlom mindenkinek.