A pesti klubokat már agyig töltik a Junkies rajongók, amikor a punk’n’roll fogat valahol felbukkan, és a srácok már javában dolgoznak az országos rajongótábor kiépítésén is. A csapat a Káros az egészségre címû második album dalairól beszélnek saját szavaikkal.

INTRO

Rikki: Régebben volt egy befejezetlen szám, amire nem volt szöveg, ezért csak a zenéjét használtuk fel.

Jódli: Ez az intro szól a legjobban, így kellett volna szólnia az egész lemeznek. Ez volt az utolsó szám, amit megkevertünk, és csak ennél mertünk kísérletezgetni az effektekkel.

MINDENEM A TIÉD

Rikki: Én írtam a számot, eredetileg angolul. Eredeti címe: Standing In The Shadows.

András: Erre csináltuk a második klipünket. A forgatásra béreltem egy szmokingot, ami nem szerepel a klipben, mert útközben elhagytuk.

Jódli: A Riff-Rööfff színpadán a közönség egy kicsit komolyabban vette a zenekar invitálását, és a színpadi pogóból egy dobszétverés kerekedett. A kár mintegy másfél milliárd forintra tehetõ. Aki nem hiszi, nézze meg a klipen.

Attila: Ez volt az elsõ punk szám, amit a Majommal (Szekeres András énekes – szerk.) írtunk. A függõségrõl szól, ami lehet kábszeres, vagy szerelmes, vagy bármilyen…

TOVÁBB…

Rikki: Ez egy Motorcycle Boys szám, eredeti címe: Feel It. Ez volt az elsõ dal, amit lehoztam, amikor elhatároztuk, hogy ilyen gyorsabb, punkos zenét fogunk játszani…

Attila: A szöveget én írtam. A túlélésrõl szól. Akármi történik az emberrel, az életösztön mindig munkálkodik benne.

Jódli: Ezt tök jó dobolni a koncerteken, mert kurva jól lüktet, kurva gyors. Ennél tudjuk a koncert elején lemérni, hogy milyen a hangulat, mert ha a kiállásnál üvöltik, hogy „Tovább”, akkor nincs gáz. András: Koncerten élvezet játszani ezt a számot…

VESZTETTÉL

Attila: Ez volt az elsõ szám, amit én írtam egyedül, ez volt az elsõ klipünk, ebben még Csongor is szerepelt.

Rikki: A klip a próbateremben lett forgatva, látszik a Csongor (régi gitáros) Darth Vader csizmája is, rúgás közben…

András: Azt hittem, hogy három óra egy ilyen forgatás, de Andrics Laci negyedóra múlva azt mondta: „Ennyi!”

Jódli: Magyarországon sok olyan zenész van, akirõl ez a szám szólhatna, tehetségesek, nagyon jól játszanak, de elkallódnak, mert nincs rá közönségigény…

KI VAGYOK ÉN?

Attila: Ez egy ilyen önvizsgálat, mindenkinek vannak ilyen hülye gondolatai, hogy mit keresek itt, mi a célom, miért élünk…

Rikki: Tök jó húzós szám, én nagyon szeretem.

Jódli: Tényleg húzós szám, és én is tökre szeretem…

András: És én is tökre szeretem, mert húzós a szám. Ha-ha!

Attila: Én meg húzom a számat…

VIGYÉL ÁT

Rikki: Ezt még Tibikével (régi énekes) játszottuk, angolul. Walk Away… Egy régi kinti kapcsolatról írtam…

Jódli: Ez az egyetlen olyan lassú számunk, amiben még lehet a dobverõt pörgetni. Ha-ha…

Attila: Ennek olyan elvont a szövege, hogy én se tudom, hogy mirõl szól…

András: Angolul is elvont volt, de most, hogy Attila lefordította magyarra, még egy irodalomkritikus sem bogozza ki a gondolatait…

EZ CSAK A VALÓSÁG

Rikki: Angolul Better Way. Ez egy kísérletezõbb, komplexebb szám.

Attila: Ezt a szöveget Dokival közösen írtuk, Dokiról annyit kell tudni, hogy nagyon jó szöveget tud néha írni…

Jódli: Nekem ez a szám eleinte nagyon nem tetszett, sok idõ kellett, hogy megszokjam. Én még le vagyok ragadva a hetvenes évek KISS-nél, de amióta a többiek tömik a fejem az új zenékkel, azóta bejön.

András: Ez a kedvenc Junkies számom, nagyon nyers és õszinte, duzzad az energiától. Nehezen emészthetõ, de ha ráérzel, nagyon fogod szeretni.

FÉLSZ

Rikki: A „Félsz” nekem a B oldali „Tovább”-om, tetszik a szövege, mert egy durva vélemény.

Attila: A következõ anyagunk zeneileg ebbe az irányba orientálódik majd. Egyszer olvastam egy statisztikát, hogy az emberek 85 százaléka fél valamitõl, attól hogy kirabolják, hogy él vagy meghal…

Jódli: Nekem errõl a számról az jut eszembe, amikor az ember 48 óra pörgés után nem mer kimozdulni a szobájából, mert remegve parázik otthon.

András: Jódlival ketten elterveztük, hogy indulunk a paraolimpián…

HAGYJ ÍGY!

Rikki: Véleményem szerint ez a szám kicsit L7-es.

Attila: Koncerteken azt vesszük észre, hogy nagyon bejön ez a szám. Rikki nagyon jó szövegeket ír angolul, de sajnos ez Magyarországon nem nagyon talál megértésre.

Jódli: Azoknak a figyelmébe ajánlom, akik azt mondták a szövegeinkre, hogy semmitmondóak, mert szerintem Attila egy zseniális szövegíró, és a rímjei miatt sajnos sokan hasonlítják másokhoz.

András: Ez egy elképzelt történet, de biztos vagyok benne, hogy valahol már megtörtént.

AKUPUNKTÚRA

Attila: András ezzel a számmal feltette a koronát az életmûvére. Egyszer, amikor lejött a próbára, nagyon izgatott volt, kérdeztük, hogy „Mi van, megkúrtál egy nõt?” Ha-ha!

Jódli: Ez egy nagyon jó szám. Le a kalappal a Majom elõtt!

Rikki: Következõ videoklippünk erre a számra lesz, és András arcát tele fogjuk baszni hatalmas, hosszú tûkkel – csak õ még nem tud errõl...

András: Ez a szám kis túlzással rólam szól. Iszonyatos könnyen ki lehet billenteni a lelki egyensúlyomból, és olyankor "néha egész normális vagyok…"

GUMILÁNY

Attila: Zeneileg egy ilyen furcsa, hétnegyedes tempó, szövege pedig egy párkapcsolatról szól, ami el van sekélyesedve. Olyan a végén, mintha az ember egy guminõvel élne együtt…

Rikki: Tréfás szöveg…

Jódli: Nem tréfás, mert komolyan ki kell elemezni. Az elõzõ számunk a Majomról szólt, ez pedig szerintünk az… Ha-ha! (Óriási röhögés.)

András: A félreértések elkerülése végett már a Happy Gang elõtt készen volt a szám…

ELVESZVE

Attila: Ez is úgy született, hogy lefordítottam Rikki egyik szövegét…

Rikki: …De nem volt benne Pokol, meg ilyen baromságok!

Jódli: Ezt a számot már EL IS VESZTETTÜK a repertoárból!

András: Ki nem állhatjuk ezt a számot… Nem is tudjuk, miért írtuk…

MINDENKI ÉNEKEL

Attila: Nagyon vidám nóta…

Rikki: Ne mondd azt, hogy nóta. SZÁM!

Attila: Arról szól, hogy sosem lesz Mercim satöbbi…

Jódli: Jó lenne milliomosnak lenni, mert akkor az ember mindig csak énekelhetne, mint a filmekben. Mivel nem vagyok az, marad a „taposom a szart a földön”. Ének a dagonyában.

Rikki: Mi az a dagonya?

András: Itt a legerõsebb az a gúny, amivel mi, Junkiek megmosolyogjuk a világot.

Rikki: Mi az a gúny? Ha-ha-ha!

ONE PUNCH

Attila: Mike Tysonnak dedikáljuk ezt a számot…

Rikki énekelte fel angolul, mert illett a hangja a számhoz. Rikki: Kösz!

Jódli: Van egy sztori erre a számra: lementünk egy klubba szórakozni, ahol a discjockey az alkoholtól felbátorodva odajött hozzám, és elkezdte fikázni a zenekart. Kapott egy „van-pancsot” a szeme alá. A balhét meglátta három rendezõ, és baseballütõvel 70 yardot ütött az egyik a fejemen. Tanulság: nem lehet mindent elintézni egy ütéssel!

András: Jódli a zenekar bajkeverõje…

Rikki: Mi az a bajkeverõ?