Nemrég jelent meg a budapesti Junkies zenekar második kazettája, a sokat sejtetõ címû Káros az egészségre. Uzseka Norbert volt az, aki önnön egészségével mit sem törõdve Interjút készített a srácokkal. A Junkiest négy baromi laza manus alkotja – Barbaró Attila gitáros, Riki Church bõgõs, Somogyi Jódli dobos, és Szekeres András énekes – akik persze ennek megfelelõ zenét is nyomatnak. Az új kazi anyaga igazi ’90-es évekbeli buli zene, amire automatice mozdulni kell. Ez is szóba került a beszélgetés során, ám az elsõ téma a Junkies házatáján az utóbbi dõben lezajlott történelmi eseménysorozat volt.

Attila: Mióta kijött az elõzõ kazi, énekest cseréltünk, mert a régivel, Tibivel (Csordás Tibor, ma Psycho) zenei jellegû nézeteltéréseink voltak. Mert ahogy Riki bekerült a zenekarba, már ketten lettünk, akik szeretik a régi punk zenéket, a Pistolst, a Ramonest, és ezeket szerettük volna erõltetni. Az új számokat is úgy írtuk, hogy kicsit benne legyen ez a dolog. Ez úgy tavaly tavasszal kezdõdött. Úgyhogy Andrást szereztük helyette. Idén tavasszal pedig kiszállt a másik gitárosunk, Csongor.

Riki: Jött neki egy gyereke, és meg kellett komolyodnia...

Attila: Aztán, ahogy kiszállt, lett szerzõdésünk! Ha-Ha!

Jódli: Tényleg ahogy kiszállt, egybõl lett egy rakás koncertünk, bejött egy-két tévéfelvétel...Valahogy véletlenül minden beütött.

Az LMS-szerzõdést hogy kaptátok?

András: Felhívtam Vida Ferit, hogy lesz ez az LMS fesztivál, és hogy nem játszhatnánk-e? Õ pedig azzal állt elõ, hogy többet is akar. Találkoztak az érdekeink, megkötöttük a szerzõdést, felvettük az anyagot, és tessék, itt van az asztalon!

Szerintetek mi az, amit játszotok?

Attila: Úgy hívjuk, hogy hangos, punkos rock'n'roll. Ha valaki ismeri az elsõ kazinkat, és meghallgatja ezt, szembetûnõ lesz a különbség, de azért akadnak azonosságok is. Tehát ez nem egy teljes irányváltás. Az elsõ kazira túlnyomórészt az elõzõ énekesünk írta a számokat, most pedig mi ketten, Rikivel. Meg ugye András is megalkotta az életmûvét, az Akupunktúra c. dalt! Ha-Ha!

Riki: A hozzáállásunk egyébként mindig ilyen nyers, punkos volt. Nekem mindig is ez volt az ízlésem, meg Attilának is.

Jódli: Olyan a zenénk, ami egy punk gyereknek is ugyanúgy tetszhet, mint egy rockernek.

A szövegeitek engem kicsit megleptek. Ha +nézitek mondjuk a Green Day-t: tök vidámak, meg ilyesmi, és végül is a ti zenétek is vidám, de ahhoz képest elég durva szövegeitek vannak. Az érdekelne, hogy mennyiben szól ez rólatok, és mennyiben kitalált a dolog?

Riki: Attila itt a fõ szövegíró, meg a zseniális észkombájn. Szerintem ez egy vélemény a mai világról. Nem is pozitív, de nem is negatív. Tükörkép.

András: Egy csomó irónia van a nótákban, nagyon gúnyosak.

Attila: Vannak azért számok, amiket Riki írt. Õ magyarul nem nagyon tud szöveget írni, ezért angol szövegeket szokott hozni, és ezeket én lefordítom. Pl.: A Vigyél át-nál próbáltam a hangulatot elcsípni, az Elveszvénél pedig nem egy-az-egyben fordítottam, de azért ott is azt a témát írtam meg. Amit én írok, az az én véleményem a világról, azt úgy is érzem. Az Akupunktúra egy-az-egyben Andrásról szól, magáról írta. Õ egyébként egy klinikai eset! Ha-Ha!

Riki, rólad azt lehetett hallani, hogy Amerikából jöttél. Pontosan hogyan?

Riki: Most lesz 2 éve, hogy jöttem. Los Angelesbõl. Kint megöltem egy embert, tudod, és el kellett valahova jönnöm. Na hova jöjjek? Hát a legjobb hely ez, ahol tudom a nyelvet.

Jódli: Most azt hiszed, ez nem igaz, de tényleg így van...

Riki: Az is egy újságíró volt, csak rosszakat írt rólam... A szüleim magyarok, és apámnak köszönhetem, hogy ilyen jól tudok magyarul,mert õ hozta ki a magyar könyveket nekem. Itthon újságíró volt, és nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyereke dumálni is tudjon, ha egyszer hazakerül, basszameg, és ez be is jött!

Milyen a közönség reakciója a zenétekre?

Attila: Az a benyomásunk, hogy akik eljönnek egy koncertre, 9O%-ban élvezik a bulit. A kazettáról is olyan visszhangok jöttek, hogy jó.

Szóval van rá közönség és veszik is...

Attila: Itt Pesten van közönségünk. Elmondhatjuk, hogy klubszinten ismertek vagyunk, bejönnek ránk párszázan, de vidéken nagyon nem vagyunk ismertek. De ott is pozitív a visszhang.

Riki: Nyomtunk olyan klubban, ami ilyen sördobáló volt, tehát drótháló mögött játszottunk, mint az Aerosmith klipben. Felrakodtunk, és közben egymás között dumáltunk, hogy "hú, b...meg, itt most kiderül, hogy milyen súlya van a zenénknek..." És háromszor-négyszer visszakértek!

Játszotok valami feldolgozást?

Riki: Misfitstõl, Dead Kennedy's-tõl, Sex Pistols-tól, de Green Day-t is játszunk, meg egy régi Skid Row számot is...

Miket hallgattok mostanában?

Attila: Én részemrõl régebbi punk zenéket, mint a Sex Pistols, a Ramones. Az újak közül pl.: a Wildhearts, azt hiszem egy közös kedvencünk.

Riki: Offspring... Meg fõleg a Warrior Soul! Aztán UK Subs, Damned, Misfits, de szeretem az olyan dark féle dolgokat is, mint a Type O Negative.

András: Én imádom az Alice In Chains-t!

Jódli: Kiss, Mötley. Aki nem ismeri a régi Kiss-t, leteheti a hangszert!

Riki: Az én Kissem az Aerosmith!

Itt vagyok én, mint egy nektek idegen ember. Nekem mit mondanátok el magatokról? Ami persze egy rajongót is érdekelhet...

András: Meg kell nézni minket élõben! Az mindent elmond rólunk.

Addig rendben, hogy magatokat adjátok, de milyenek vagytok, mint emberek?

András: Normális emberek vagyunk, akik nagyon szeretik a zenét. Imádunk együtt játszani.

Jódli: Szerintem kurvára hasonlítunk egymásra, pont ezért zenélünk együtt. Kurva jó haverok vagyunk, ez majdnem olyan, mint egy család. Nagyon sok szar dologban volt részünk, és mindig kilábaltunk belõle. Más zenekar már feladta volna...

Attila: A szar dolgok összehozzák az embert. Mostanában járjuk a vidéket, lemegyünk tök messzire, van egy kurva szakadt Barkasunk, ami havonta egyszer lerobban, és rendszerint nem is tudjuk, hogy vissza tudunk-e jönni...

De milyenek vagytok személy szerint?

Attila: Én elõször is kurva lusta vagyok, és kurvára utálok bármit csinálni, kivéve a zenélést. Enni is szeretek, meg aludni, de dolgozni nagyon nem szeretek. Szerintem a szövegeimben benne van, hogy milyen vagyok.

Riki: Én nagyon szeretem a bulizást, szeretem a nõket, a zenét, szeretek számokat, szövegeket írni. Ez egy ilyen vad életstílus. Bár nem élek egyik napról a másikra. És mániákus gitárgyûjtõ is vagyok.

Jódli: Én, meg talán pont az ellentéte vagyok Attilának. Nekem nagyon sok hobbym van: zenélek, sportolok, k***ára szeretem a kutyámat. (3 hónapos husky!) Be van osztva minden idõm.

András: Én ilyen érzékeny típus vagyok, sértõdékeny...

Jódli: Hisztis!

András: És szeretek örülni a jó dolgoknak. Szóval az ilyen pillanatnyi örömöket imádom az életben. Pl.: ha leadják a klippünket a tévében. Ilyen apró örömök, ezeknek élek. Ja, és a Forma 1 a legjobb a világon!

Hogyan folyt a kazi felvétele?

András: Szombathelyen vettük fel az anyagot, az LMS stúdióban.

Jódli: Az volt a zenekar legkomolyabb vizsgája, hogy együtt maradtunk. Azok a körülmények...

András: Kaptunk egy lakást. Akkor volt Pesten a Sziget. Egyetlen rockkocsma mûködött a városban, de a Sziget idejére az is bezárt.

Riki: Szanatóriumi hangulat volt...

Jódli: 8 óra után nem lehetett se kaját, se piát kapni. 6-kor bezárt az utolsó mozi, és nem tudtunk semmit csinálni. Volt egy fekete-fehér tévé a lakásban és kész. 3 nap múlva a zenekar depressziós volt...

Riki: Nem az zavart minket, hogy egy helyre voltunk bezárva, hanem az, hogy úgy mentünk be reggel 9-kor a stúdióba, mintha dolgozni mentünk volna, este 6-ig, és utána akartunk lazítani... Kínunkban már beültünk a moziba...

Jódli: Olyan szar filmeket néztünk meg, hogy el se tudod képzelni! A másik meg, hogy Andrásra kb. a negyedik napon került sor, és nem bírt semmit felénekelni... Addigra már teljesen kész volt. Akkor teljesen berúgattuk, és ami a kazin hallható, azt végig tökrészegen énekelte föl! Folyamatosan dohányoznia kellett, meg innia! Ment a felvétel, és mondta Vida Feri, hogy "menj be András énekelni" erre megy befelé 4-5 sörrel. Feri meg kérdezte, hogy "mi a f...t csinál ez a gyerek?!" Mondtuk, hogy "bízd ránk! Igyál András!" Ha-ha!

Attila: Vida Feri meg csak nézte, hogy András miért vágja földhöz a fülhallgatót, meg miért õrjöng benn, ha valami nem jó..."

Riki: Lekapcsolta a villanyt, és tök sötétben énekelt...

András: A Diáksziget kedvéért aztán felutaztunk Pestre, és éjjel 3-kor játszottunk. Végre szórakozhattunk! Lehet, hogy nem volt tökéletes a koncert, de hangulatilag tök jó volt!

Jódli: Ja, a második nap meg szétvertük lenn a lakást! Tudod mennyi toll jön ki egy párnából?! Annyi, hogy egy két és fél szobás lakásban térdig állt a toll!

Riki: Volt egy ventillátor, azt bekapcsoltuk a legmagasabb fokozatra. Olyan volt, mintha havazott volna benn a szobában! Repült ki a toll az erkélyrõl az utcába.

András: A lakásban volt kb. 3OO Reform újság. A végén már azokat olvasgattuk, meg kivagdostuk a meztelen csajok képeit, aztán kiragasztottuk õket a falra, és osztályoztunk. Amikor feljöttünk a Diákszigetre, Jódli barátnõje becsomagolta nekünk a Sega-t, hogy majd lehozzuk és játszunk vele.

Jódli: Aztán éjfélkor, az est fénypontjaként: "na jó Segázzunk". Nyitom ki a táskám, ott a játék, de b...d meg, nem rakott be kazettát! Akkor kész, a zenekar összeomlott, ez volt a vég.

Attila: Hogy a felvételekrõl is mondjunk valamit, kb. 1OO óra alatt kész lett az egész anyag.

A csíkos pulcsi egyenruha nálatok?

Jódli: Igen! De nem vagyunk Stryper, ha-ha!

Ideje megkérdezni, hogy mit fogtok csinálni Szilveszterkor?

Riki: Az egyik nézet, hogy András barátai, azaz a J.K.E., akik ilyen Chili-szerû zenét játszanak, nyomulnak majd a Tilos Az Á-ban. Nagyon jók! De azonkívül biztos lesz privát kis házibuli is az együttestagokkal.

Attila: Én elterveztem, hogy veszek egy kiló virslit, pár üveg pezsgõt meg bort, hazamegyek és otthon fogom ezeket a barátnõmmel megenni meg meginni, közben megtekintem a Magyar Televízió mûsorát, majd éjfélkor kinyitom az ablakot, és unott arccal kidobok 1OOO db petárdát! Ha-ha!

Riki: Nálunk az a mondás van kinn, hogy akik együtt vannak Szilveszterkor, azok jövõre is együtt lesznek, jó szerencsével.

Végezetül álljon itt egy kis Junkies programajánlat:

András: Most készült el az új videóklipünk a Mindenem a tiédre, és rajta van az A3 listáján! A Riff-Rööfffben, december 16.-án lesz a lemezbemutatónk. Rengeteg meglepetéssel készülünk a koncertre, és csodálatos vendégeink lesznek! Nagyon érdemes lesz eljönni, mert változatos és magas színvonalú mûsort próbálunk meg produkálni.

Attila: És dec. 26.-án az E-klubban lesz az LMS összes zenekarának egy bulija. Ott lesz az Üveges Csirkeszemek, a Strong Deformity, a Prosectura meg mi.