1994. június
2006.04.22. 13:59
METAL HAMMER: Rock’n’roll arcok
A Junkies egy húzós, kemény rock’n’roll zenét játszó banda. Nevük nem forgott sokat a magyar klubéletben, pedig jónéhány helyen játszottak már. A csapat tagjai úgy gondolták, nem a klasszikus utat választják a felemelkedéshez. Bevonultak egy stúdióba, felvették elsõ albumukat, kerestek egy kiadót és most, egy lemezzel a hátuk mögött már nem kell a lemez nélküli bandák sorsában osztozniuk. A Junkiesból Csordás Tibor énekes, Somogyi Csaba és Barbaró Attila gitáros jött el, hogy Cselõtei Lászlónak elmondja, miért bízik a banda annyira a zenéjében, a fazonjában és egyáltalán, miért érdemes a Junkies-ra odafigyelni?
Fekete hajak – kivéve egy tagot, aki szõke -, fekete bõrdzsekik, rengeteg karperec és tetoválás. Látványra körülbelül ennyi a Junkies. Nekem a róluk készült fotókról rögtön az L.A. Guns vagy a Pretty Boy Floyd jutott eszembe. Dögös kis party rock’n’roll zenekarok, melyek nemcsak zenével, de látvánnyal is meg akarták fogni a közönségüket. Kíváncsi voltam, igazam van-e ezzel kapcsolatban. De nem törtem ajtóstól a házba, mivel magam sem sokat tudok a Junkies történetérõl, persze azon kívül, hogy alapvetõen az egykori Jack Daniels oszlopos tagjai alakították.
Szóval hol kezdõdött a Junkies sztori?
Két együttes nevét kell megemlíteni. Az egyik a Jack Daniels, melybõl Somogyi Csaba gitáros érkezett. A megalakuláskor még a Jack Daniels basszusgitárosa Demõk Péter is benne volt a képben, õ azonban már nincs velünk. A másik banda a White Rose volt, ahol eleinte gitároztam, mert alapvetõen mindig is gitáros alkat voltam, énekelni csak azért kezdtem, mert nem találtunk mást. A többiek azt mondták, hogy ez így jó. Amikor az a banda már nem volt az igazi, jelentkeztem a Jack Daniels-be. Még létezett a Jack Daniels, amikor elmentem hozzájuk. Hívtam az Attilát, aki gitározott, és Gurtler Zsoltot, a dobost. Ezekkel a tagokkal alakult meg a New Jack Daniels. – próbálta meg felvázolni a banda alakulásának meglehetõsen bonyolult körülményeit Csordás Tibi énekes.
Az elõbb elmondottak körülbelül egy éve zajlottak le. A csapatnak azért kellett a nevét New Jack Danielsre, majd Junkies-ra változtatni, mert az eredeti Jack Daniels tagjainak többsége továbbra is együtt maradt és õk is a régi nevet akarták használni. Somogyi Csaba engedett, így lett Junkies új csapatának neve.
A Junkies név alatt csupa új nótával kezdtetek nyomulni, vagy voltak régi dalok is a Jack Daniels-es idõkbõl?
Elõször játszottunk korábbi nótákat is, de rögtön elkezdtük az újak írását. Kerültek át számok a White Rose-ból is, hiszen ott én voltam a zeneszerzõ. – válaszolt ismét Tibor. – De nagyon gyorsan összejött az új mûsor, úgyhogy elhagytuk a régi témákat.
A srácok nem bárgyúskodtak. Amint haveri kapcsolatok révén kiderült, hogy lehetõség lenne bevonulni a Primer stúdióba, már mentek is és demó helyett hozzáfogtak elsõ albumuk rögzítéséhez.
A stúdióval sikerült úgy megegyezni, hogy csak akkor kell fizetni, ha a lemezt kiadja valamelyik kiadó. De ennek az volt a hátulütõje, hogy mindig csak akkor dolgozhattunk, ha a stúdiósok szóltak, hogy éppen van szabad stúdióidõ. Így részletekben, egy év leforgása alatt sikerült csak elkészülnünk.
Miért nem csináltatok demót?
Úgy érzem, egy elõadónak fontos, hogy legyen rögzített anyaga. Koncertturnét csinálni nagyon költséges és senki sem vállalja a kockázatot. A demót nem lehet rendesen terjeszteni, így ezeken az utakon csak nagyon lassan ismeri meg a közönség a bandát. Egy lemez rögtön országos terjesztésre kerül, ha az embernek szerencséje van, akkor a kiadó reklámozza is, stb. Ezért csináltunk egybõl lemezt és nem demót.
Ki segített a felvételeknél?
Tóth Gábor, a stúdió hangmestere, akinek már sok mindent köszönhetünk. Rajta kívül Gidófalvy Attila segédkezett még, mert õ abban a stúdióban dolgozik zenei rendezõként.
Az Aréna kiadóhoz hogyan jutottatok el?
Gidófalvy Attila hozott össze minket. Szerencsénk volt, mert a lemezfelvételnek úgy kezdtünk neki, hogy nem tudtuk, hogyan jelenik majd meg.
Milyen lesz stílus szempontjából a lemez anyaga?
Érdekes kérdés. Ezek a nóták hosszú idõ leforgása alatt íródtak, ezért a hangzásuk, a stílusuk is elég vegyes. De az, hogy mi adjuk elõ ezeket, bizonyos egységbe kovácsolja az album dalait. Egyébként ez az album volt számunkra a tanulópénz. Hiszen közülünk eddig csak Csaba volt stúdióban korábban.
Közben, úgy tudom, tagcserék is történtek.
Igen, a lemez készítése közben, tavaly nyár végén Gürtler Zsolt kilépett. Túl gyorsan változtatta az ízlését, úgy félévente más kedvencei voltak és úgy látszik, kikerültünk az éppen aktuális, számára divatos irányzatból. – jegyezte meg Attila.
És ti nem akartatok vele együtthaladni?
Õ változott, mi nem. Nekünk valahogy nem fekszik a HC, a bakancsok, a kockás ingek, az ugrálás. – mondta Tibor. – De lehet, hogy újabb félév múlva megint mást akart volna csinálni. Mindegy. A helyére Jódlit, Csaba unokaöccsét akartuk hívni. Akkor már nem játszott a másik csapatban. (Az eredeti Jack Daniels-ben – a szerk.) Végül eljött. Legutóbb pedig az a hatalmas szerencse ért minket, hogy találkoztunk Ricky Church-csel egy magyar sráccal, aki öt éves korától Amerikában, Los Angelesben élt. Ott is zenélt. Annak a bandának, ahol legutóbb játszott, a Capitol kiadóval volt elõszerzõdése.
És akkor miért jött vissza Magyarországra?
Meghalt a csapat énekese, így a banda feloszlott. Meg egyéb körülmények is közrejátszottak abban, hogy eljött onnan.
A Primer stúdióban találkoztunk elõször – mesélte Csaba. – Valami reklámfilmhez csináltak zenét és õ is muzsikált rajta. Elbeszélgettünk, megmutattam neki az anyagot. Tetszett neki a Junkies név is. Eljött koncertjeinkre és úgy érezte, érdemes beszállni a bandába.
A régi basszusgitáros nagyon jó haver volt, de nem volt igazi zenészember. – indokolta a cserét Tibor. – Õ inkább a jó társaság miatt volt velünk. Amikor megmondtuk neki, hogy mást szeretnénk a helyére, akkor azt mondta, õ is tudta, hogy elõbb-utóbb így lesz. Ezért sikerült barátságban elválnunk.
Ricky beszállása milyen változásokat eredményezett?
Azóta vagyunk fekete hajúak! – nevetett Tibor. – Eleinte csak Csabáéknál beszélgettünk Rickivel, hogy megismerjük egymást. Teljesen megdöbbentett a lelkesedése, az hogy egész másképp állt hozzá a dolgokhoz! Aki itt él, az nem is tud így gondolkodni! Annyira fel tudja dobni az embert! Ha beszélsz vele, utána két hétig pörögni fogsz! Az hihetetlen, ahogy az élethez hozzááll, annyi életkedve van! Egész másképp gondolkodik arról, hogy mit lehet megtenni az életben és mit nem. És persze a legnagyobb zenészeket közvetlen közelrõl ismerte. Ott élt közöttük. Az elõzõ zenekarának a menedzsere Bret Michaels és Rikki Rocket volt a Polsonból. Õk mindnyájan jó haverjai. Játszott már Slash-sel és Dizzy-vel a Guns-ból.
Õ is hoz ötleteket, részt vesz a nótaírásban. Jelenleg együtt próbálunk meg image-t teremteni a zenekar köré. Próbálunk valami különlegeset létrehozni, olyat, ami miatt esetleg többen felfigyelnek ránk. Eddig ez valahogy nem volt tudatos, de most tudatosítottuk magunkban. Iszonyú színpadi show lesz!
Most ne értsétek félre, de nekem a fazonotokról az L.A. Guns és a Pretty Boy Floyd jut az eszembe. Olyan bandák, amelyek jelenleg nem igazán divatosak.
Nem baj, de legalább valami eszedbe jut rólunk. Ha divatosak akarnánk lenni, akkor most vevágatnánk a hajunkat és kockás flanelinget hordanánk. És le-föl ugrálnánk. Kurvára nyomnánk a rap-et és mi lennénk a 101. ilyen zenekar. Szerintem mindig igazodni kell ahhoz, hogy mi milyen zenét szeretünk, mert csak így lehetünk õszinték. Mi ilyenek vagyunk ezt gondoljuk a zenérõl. Mi is próbálunk haladni a korral, de alapvetõen ilyenek vagyunk és senki ne várja tõlünk, hogy rappeljünk. Mi az olyan zenekarokat szeretjük, mint a Mötley Crüe, az L.A. Guns, vagy Mike Monroe bandája.
Talán valóban ez a megfejtés. Mindenki legyen olyan, amilyennek belülrõl érzi magát és akkor ez az õszinteség kívülrõl is látszani fog. A Junkies zenekar mindenképpen az õszinték táborához tartozik. És ez manapság nem kevés.
|